Háziréti horgásztó

Horgászat időpontja:2008.05.11.

A hosszú hétvége alatt ellátogattam párommal a Háziréti horgásztóra, mely Budapesttől körülbelül 10 km-re található. Hajnali 4:20-kor elindultunk, hogy korán odaérjünk.

Érkezés

A tó megközelítése nagyon egyszerű volt, a Bécsi úton kifelé haladva a solymári elágazást követően (100 méter) már jelezte is a tábla, hogy hol kell lefordulni a tóhoz. Egy viszonylag jó állapotú földes út vezetett el a vízig, ahol rettenetes látvány fogadott. A tó előtti parkolóban több mint 60 autó állt már. Hajnali 5-kor nyit a hely és mi 5 előtt pár perccel értünk oda. Igaz a telefonban az ember azt mondta, hogy 7,5 km a tó kerülete, így akkor még azt gondoltam, hogy hely lesz még bőven. Ez persze feltételezett egy kiadós sétát is a horgászállásig. A szabad helyek számának megítélésében tévedtem. Betúráztunk a parkolóból a halőrházig, majd kiváltottam a napijegyet. Közben páromnak mondtam, hogy induljon el keresni valami helyet, mert tragikusan sokan vannak. 10 percig álltam sorban és ameddig elláttam horgászok voltak mindenütt. Egy szabad helyet sem vettem észre. A jegy kiváltása után (3300 Ft) felkészültem a sétára és elindultam én is. Láttuk, hogy egy csapat pakolászik, mert az éjjeli horgászat véget ért, gondoltam beülünk a helyükre, azonban annyira lassan rakták össze a cuccaikat, hogy tovább álltunk. Pár infót kiszedtem belőlük, miszerint iszonyatosan akadós a terület és alig volt kapás. (Két kisebb pontyot és egy kárászt fogtak egész éjjel) 10 perces fárasztó séta után megtaláltuk a körülbelül egyetlen helyet azon a partszakaszon. Birtokba is vettünk.

A tó és környezete

Gyönyörű, csendes környezet, dombok, fák, erdők, mezők. Ezekkel a szavakkal tudnám elsőre jellemezni a vidéket, ahol a tó elterül. A tó elején található vécé és egy jól felszerelt büfé is (Csali, inni-enni, kávé). Rengeteg kiálló fatörzs látható 10-20 méterre a parttól bent a vízben, mely megerősíti, hogy a tó erősen akadós. Bizonyára sok a horgászállás, de szerintem mind foglalt volt. Többen szidták a tavat, mert már nem volt hely, de mégis kifizettették a napijegyet velük. 6:40-re a tó megtelt. Rengeteg horgász ült a parton és csónakokban egyaránt.

Horgászat - kapások

Kipakolás után-közben párom bekeverte az etetőanyagot, melyet be is hajítottam 10 méterre körülbelül. Előtte végeztem egy kis terepszemlét úszóval és azt vettem észre, hogy 6-8 méterre a parttól 20-30 cm sincs a víz. Ahol már mélyebb volt, ott voltak azok a bizonyos kiálló fatörzsek. A fatörzsek elé etettem pár méterrel. 6 körül neki is láttam a horgászatnak. A nap folyamán több kapásom is volt. 3 halam leakadt, melynek a vége úgy történt általában, hogy a szerelék is leakadva maradt. 1 darab 1,5-2 kg pontyot sikerült a merítőhálóba juttatni. A 3 leakadt halacska is hasonló méretű lehetett az erejükből ítélve. Egy olyan kapásom is volt, amikor persze pont nem néztem oda, hogy a botot leverte a rod-podról és a zsinór is elszakadt. Nem tudom mi lehetett, de a féket kiengedhettem volna. Rengeteg szerelékem veszett oda. Több etetőkosár és számtalan előke, horoggal. Fogtam is egy szereléket, de azt már annyira megette a víz, hogy vissza is hajítottam a bokros-nádasba. A kapások leginkább hajnaltól 11 óráig jelentkeztek. Utána már szinte semmi sem volt, csak este 5 felé, de komoly kapás már akkor sem igazán. A sok leakadás el is vette a kedvünket az egésztől egyébként. A csali meglebegtetésével is próbálkoztam, de jellemzően semmi kapás sem volt így. Pár rándítás. A később mellénk telepedett horgászoknak is a legfőbb foglalatosságuk a szerelékek kötése volt. Minden kihúzásnak akadás volt a vége. Azonban nem sajnáltam őket kicsit sem, mert roppant hangosan voltak. Idegesített a jelenlétük. Cirka 5 méterre voltak tőlünk és folyamatosan kiabáltak és 10 éve lejárt poénokat és poéntalan dolgokat ismételgettek, majd néha ránk néztek, hogy mi nevetünk-e a szánalmas viccelődéseinken. Hogy kérdőjel ne maradjon, íme, pár poén: - Leakadtál Béla? – Áááá ez valami harcsaponty, vagy süllőamur. – Nagyon erős..., vagy például a következő leakadásnál: - Na? Van valami? - Nagyon erős, csukaponty lesz! - Hozzam a merítőt? És ez így ment a végtelenségig.

Összességében

Bármennyire szép is a környezet nem fogok ide visszatérni. Reggel 5-kor már gyomorideg van az emberben, hogy küzdeni kell a helyért, vagy nincs is már hely. Borzalmasan akadós a terep. Rengeteget kell gyalogolni, ha elől már nincs hova ülni. Bár volt a tavon egy fazon, aki 3 percenként hajózott egy roppant idegesítő motorcsónakkal a tó egyik oldalából a másikba és néha különböző utasok is ültek mellette. Lehet, hogy pénzösszegért átvisz a-ból b-be. De ha átjutottunk esetleg, akkor is kell még sokat túrázni és ott sem volt hely egyébként. Meg kell még említenem a tölgyest is, mely a horgászállásunkra vetette árnyát. Közöltem már a reggeli órákban páromnak, hogy ebből bizony kullancs lesz. Este átfésüljük egymást! A szomorú az volt, hogy igazam lett. Találtam benne egyet, melyet sikeresen eltávolítottam. 18 óra előtt valamivel elmenekültünk a helyről.

2008.05.12., avanember
Kommentek
A kommenteléshez be kell jelentkezni.