Tápióbicskei Liso horgásztó

Horgászat időpontja:2010.03.17.
Már régóta kinéztem magamnak a Tápióbicske és Nagykáta között húzódó horgásztavat, hogy szerencsét próbálok rajta.

A tó

A horgásztó a Tápió patak és az 1848-as emlékmű szomszédságában van, egy lekerített területen. A tavat magánszemély működteti, halfaunája állítólag a tiszai halfajtákból áll. A tó jó 2/3 része viszonylag keskeny, leginkább egy folyószakaszhoz hasonló, akadó nincs benne, míg a hátsó 1/3 részében nagy nádfalak és akadók vannak. A napi jegy ára 3.000,- forint. A tulajdonos a horgászat kezdetén felhívta a figyelmemet, hogy termetes halak vannak a tóban.

Horgászat

A horgászatot reggel 6 órakor kezdtem meg és a tó első 1/3 felében próbálkoztam. Egy picker bottal és egy feeder bottal horgásztam. A picker botom 270 cm hosszú volt, ehhez 30-as match orsót szereltem és a főzsinór mérete 18-as volt. Szereléknek egy szögletes drótkosarat kötöttem fel egy 20 cm hosszú erőgumira, csúszóra. A horgom 12-es méretű volt. A 360 cm-es feeder botomra 40-es hátsófékes orsó került 20-as főzsinórral. Szereléknek ugyan azt használtam, mint amit a picker botra kötöttem fel. Etetőanyagnak vaníliás etetőanyagot kevertem be csontival és csemegekukoricával. Csalizni csontival, kukoricával vagy ezekkel vegyesen csaliztam. Az első hal reggel 8 óra után jött. A feederbotom zöld spiccét kezdte el rázni és utólag kiderült, hogy keszeget fogtam. A második halam délelőtt 11 órakor érkezett ugyancsak a feederre, amiről kiderült, hogy egy nagyobbacska ezüstkárász.

Ezek után néhány pöccintés, de a komolyabb érdeklődés elmaradt. Mivel a parton már megzabáltak a szúnyogok, átköltöztem a tó akadós végébe szerencsét próbálni. Ott hallottam és láttam is néhány ugrást, fröcskölést, ami ponty lehetett. Oda már csak a feeder felszerelését dobtam be, nehogy elakadjon a finom picker szerelékem. Miután egyetlen mozdítás és pöccintés sem volt, újabbakat dobtam, de a hatalmas vízinövény szigetek közül alig bírtam kivarázsolni a kosarat és a horgot. Egy jó óra múlva eluntam a bénázást és inkább előrébb kerestem helyet magamnak, ahol láttam némi halmozgást. Mivel a parton lévő szúnyogok már többnyire megzabáltak, az új helyre is már csak a feeder szereléket dobtam be, de kapás ott sem volt. Később láttam meg, hogy az apró burványokat nem keszegek, hanem pár centis ivadékhalak csinálták, amiket még spiccbottal is csak nehezen tudtam volna megfogni. A szemközti oldal ágas-bogas akadójában láttam halforgást, de hiába dobáltam rá, nem érdeklődött a csali után.

Összességében

Néhány próbálkozás után összepakoltam és mérgesen távoztam a tóról. A tulajdonos a helyzetet azzal próbálta magyarázni, hogy a pontyok ívnak és azért nem voltak kapások. Én csak azt nem értettem, hogy akkor hol maradtak a tiszai keszegfélék és a kárászok? Néhány horgász a parton legendás nagyságú pontyokról, süllőkről, harcsákról és amurokról mesélt, de szerintem ezek ott csak a képzelet szüleményei. Én minden esetre nagyot csalódtam a tóban és szándékaim szerint egyhamar nem teszek újabb látogatást ott.

2010.07.02., bartucz
Kommentek
A kommenteléshez be kell jelentkezni.