Érkezés
Természetesen már nyitásra ott szerettem volna lenni, így roppant korán (hajnali 4 órakor) el is indultam. Út közben még felvettem a húgomat és neki is vágtunk a 60 km-es útnak (Budapesttől). Az út viszonylag egyszerű: a 4-es úton kifelé haladva Albertirsáig, onnan a 40-es úton továbbhaladva Ceglédbercelig, majd Ceglédbercelen belül a Polgármesteri Hivatalnál jobbra (ez lesz a Vasút utca), majd innen a Szövetkezet utcán balra (ez már egyenesen a tóhoz visz).
A horgászhely több tóból áll. Ebből kettő tavon lehet horgászni. A tavak véleményem szerint nagyon kis alapterületűek. Az egyik tó mélyebb, a másik sekélyebb. Mi a sekélyebb tavat választottuk, az tűnt nagyobbnak és gondoltam már biztos melegebb is, mint a mélyebb, így talán eszik is a hal. Szerintem a víz, olyan 40cm-100cm között volt. Kiváltottuk a napijegyeket (sport jegy: 1500 Ft), kiváltottam az engedélyemet is idénre (4080 Ft), mert itt ezt is lehetett szerencsére és megkezdtük a horgászatot.
A tó
Mint már említettem több tóból áll horgászhely. A tavakat fák ölelik körbe, de tavasz eleje lévén, még az árnyat adó levelek hiányoztak mindegyikről. A tó partja kényelmes, nem lejt nagyon, nem saras. A kisebbik tó vasút felőli oldalát autóval meg lehet közelíteni, aminek nagyon örültem, hiszen nem túrázni szerettem volna, hanem horgászni. Ha már szóba jött a vasút, arról is említést kell tennem. Viszonylag sűrűn jöttek-mentek a vonatok nagy sebességgel, nagyon nagy hanggal, ami egy kissé zavaró volt. Gondolom a halak már hozzászoktak. Mindez a tótól 50 métere körülbelül. A tó partján van pár igénytelen WC, de bozótos alig. Épülni látszik egy kulturáltabb mellékhelyiség is, de az még csak félig van készen. A horgászállások sajnos közel vannak egymáshoz (minden szó hallatszik, amit beszélnek és dobtak keresztbe is egyszer).
A horgászat
A jegyek kiváltása után kiválasztottunk egy szimpatikus helyet és kicuccoltunk. Felszereltem a botokat, bekevertük az etetőt és már dobtam is befelé. Feederbottal horgásztam a legérzékenyebb véggel. Az első csalikombó: csonti és Bonduelle kukorica volt. 5-10 perc elteltével jelentkezett is a kapás. Bevágtam! Törpeharcsa... Nem sok jót ígért a nap további része. Csaliztam megint, most csak kukoricát. Kis idő elteltével kapás. Bevágtam! Hoppá... Húzott rendesen! Na, végre! Kifejezetten erős hal volt, jó volt küzdeni vele. Rendesen görbült a bot. A 18-as zsinórt (16-os előke) nem akartam nagyon stresszelni, így jó 10 perc volt, mire kiszedtem. 3,1 kg-os potyka volt. Szép nagy, még talán nem is fogtam ekkorát. Fotó és ment is vissza a vízbe. A mellettem horgászó ember nem is értette mi történik, kérdezte is, hogy: - Kicsi volt? Mondtam: - Nem, 3 kilós. Erre: - Hát akkor? Na, de? Értetlenül állt a Catch&Release elv előtt. Közben a húgom kikapott egy pár dekás dévért is úszóval. A nap további részében szinte semmi kapás nem volt. Pár mozdítás, de semmi sem volt a horgon. Biztos a temérdek törpe játszadozott a csalival és az etetővel. A vége felé volt még egy óriási kapás. szaladtam is, de nem volt meg... azaz hoppá de! Egy törpe megint... Gratuláltam is neki, majd elengedtem. Összepakoltunk és elindultunk hazafelé. A tulaj elmondása szerint küzdenek a törpékkel, tegnap is kivettek egy vödörnyit a tóból, varsák vannak kihelyezve itt-ott.
Összességében
Vegyes érzelmekkel, de egy jó napot zártunk. Csak fogtam egy nagyobb pontyot és az idei év első horgászata is megvolt. A törpék bosszantóak és le is égtem a napon. Egy ernyő célszerű lett volna, nem számítottam ilyen erős napra. A vonatok nagyon hangosak voltak, az horgászállásokat közelinek éreztem. Egy próbát megért.