Érkezés
Kicsivel 6 óra előtt érkeztünk. Már épp derengett, de még alig lehetett látni valamit a tó területéből a köd és sötét miatt, bár a tó felszínén úszó köd igazán szép látvány volt. A tó melletti murvás úton álltunk meg, amely egyben a parkoló is. A tó egyik oldalán húzódik ez a murvás út és kb. 20-50 méterre találhatóak innen a horgászállások. Persze a túloldalra is innen kell elindulni, de az kisebb gyalogtúrának is beillik. Kiváltottam a napijegyet (3.400 Ft, tartalmaz elvihető halat) és visszaballagtam az autóhoz. Ekkor már többet láttam a vízből is, lassan kirajzolódtak a horgászállások is. Szemrevaló terület volt. A murvás útról igen meredek szakasz vezet a partig. Csomaggal nem könnyű lemenni, főleg a reggeli harmatos, csúszós füvön. Így kisebb kerülőt kellett tennünk, hogy a kiszemelt helyhez eljussunk. Rövid pakolászás után megkezdtük a horgászatot.
A tó
Igazi vadregényes környezet fogadott minket. Nagy fűzfák, nádasok, szép füves terület. Minden állás kényelmesen meghorgászható, akár federrel is. Persze voltak kisebb, keskenyebb állások is, ahol inkább a hagyományos fenekezést, úszózást, vagy pergetést lehetett volna űzni. A víz területe kb. 8 hektár, vize szép tiszta, bár most mintha alacsony vízállás lett volna, a haltartóval is be kellett gyalogolnom legalább 2 métert, hogy a megfogott hal kényelmesen úszkálhasson alkalmi lakóhelyén. A part több pontján is lehet sütögetni, főzni és üldögélni is a kihelyezett asztal-pad párosokon. A halőrháznál van kávé- és üdítőautomata is, valamint a tavakon igen szokatlan módon a halőrházból nyílt a teljesen lecsempézett, tiszta mellékhelyiség is. Rendes, takarított angol WC-t kell elképzelni porcelánból, mosdóval és szappannal, külön férfi és női helyiségekkel. Ez persze leginkább a hölgyek komfortérzetét növeli. A tavat körülvevő színpompás, dimbes-dombos terület kifejezetten szemet gyönyörködtető volt.
Horgászat
Ez volt sajnos a nap gyenge pontja. A hajnali órákban volt ugyan pár kapás, de halat nem sikerült akasztani. Gondoltam meglebegtetek egy kukoricát. 10-15 perc elteltével kisebb kapás jelentkezett. Bevágtam és szerencsére ez meg is volt. Gondoltam keszeg lehet, mert nem nagyon állt ellen. Amint megláttam, már tudtam, hogy nem keszeg, de még nem ismertem fel, hogy mi lehet. Elég karcsú teste volt. Ahogy egyre közelebb tereltem és oldalra fordult már láttuk, hogy mi akadt a horogra. Egy 35-40 cm-es süllő. Egész évben szerettem volna fogni és most sikerült. Nem gondoltam volna, hogy itt, ezen a vízen fogok süllőt akasztani. Mivel a mérete rendben volt, így el is tettük a szákba. Szilvi közben fogott egy 1-2 cm-es gébet úszóval. A horog alig fért a szájába. Mivel ezt biztosan nem fogjuk megsütni szabadon engedtük. :) A nap hátralévő részében nagyon kevés kapás volt. Még sikerült fognom egy keszeget és volt még pár bizonytalan húzás a spiccen. A jobb szomszéd egyszer keresztbe dobott, a bal szomszéd pedig teljesen elém dobott, de még időben realizálta a problémát és kitekerte a cuccát. Ilyen szomszédokkal súlyosbított napot zárhattam szinte teljes kapástalansággal és ahogy hallottuk szinte senki sem fogott semmit, hiába állami vízterület. Vagy nincs telepítve rendesen, vagy csak szimplán nem volt a halaknak kapókedvük. A meder egyáltalán nem volt akadós, inkább iszapos kicsit, de sima. A tó halőrháztól távolabbi vége akadós állítólag, de ott nagyon. Ott is lehet ugyan horgászni, de szerintem ott pergetni érdemes, vagy esetleg úszós szereléket használni.
Összességében
A csodálatos környezetre rányomta bélyegét a kapástalanság. Szívesen visszamennék még ide, de nem szeretnék megint csak szimplán üldögélni a tóparton. Félek kicsit az állami vízterületektől, ami most is beigazolódott, de megfogtam életem első süllőjét, ami roppant finom volt...