Papkerti horgásztó

Horgászat időpontja:2014.07.05.

Egy hét kihagyás után ismét útra keltem és meglátogattam egy 2 hektáros vízterületet Vértesbogláron.

Érkezés

A vértesboglári, vagy papkerti tó 6 órakor nyitja kapuit, de telefonos egyeztetést követően már akár fél 5-re is odamehettem. Annak rendje és módja szerint meg is érkeztem a lehető legkorábban. Leparkoltam az autók számára fenntartott parkolóban, majd a tó közepén lévő szigetre besétáltam, ugyanis itt van a halőrházzal egybekötött büfé is. Egy lélek sem volt sehol. Sem a tavon, sem a környező épületekben. Innentől minden perc drága volt, így felhívtam az tulajt, akit én keltettem. Azt mondta nem gond, kezdjem meg a horgászatot, majd valamikor jön. Így is tettem. A büfé elég jól felszereltnek tűnik, sör, kávé, üdítő, csonti, rendes WC, tisztaság. Azt út egyébként sima volt. Budapest felől az 1-es főúton jöttem. Bicske után Felcsút felé balra, majd Vértesboglár felé jobbra kellett kanyarodni. GPS nélkül is boldogultam, de azért nálam volt. A Vértesboglárt jelző tábla előtt van a tó közvetlenül. Ki is van táblázva, elrontani sem lehet. Egy ideig betonút vezet, majd átvált földes, murvás útra, de azon már csak nagyon keveset kell menni és meg is érkeztünk a parkolóba. A tó egyébként eladó mindennel együtt. Vadászházak, egyéb épületek, maga a tó és annak egész területe. A napijegyet nap közben váltottam ki. Sportjegyet vettem, amelyek ára 2.000 Ft volt.

A tó

Területe két hektár és egy pici sziget található kb. a közepén. Partja rendezett, sűrű, vágott fűvel körbevéve. Fák is vannak itt-ott, de árnyékot nem sokat adnak. Talán a szigeten vannak inkább hűsebb részek, mint a nyílt területen. WC csak a szigeten van, de mivel nem nagy a tó, így az viszonylag mindenhonnan közel van. A túlparton is lehet horgászni, de messze is van a parkolótól és kényelmetlennek tűnt a partszakasz. Elég meredek volt. A főút közelsége miatt itt is egész nap hallani lehetett a kamionok, traktorok, autók-motorok által keltett zajt. A tó vize szép tiszta, teknős, sikló és béka is gazdagítja a faunát. Ezeket mind láttam is.

Horgászat

Kerestem egy megfelelő helyet magamnak. Bal felől egy nagy nádas védett, jobbról pedig sok-sok füves terület. Így gondoltam, ha sokan is lesznek, talán nyugalmam lesz amennyire ez lehetséges. Nem terveztem nagy dobásokat így megszórtam csúzlival az előttem húzódó sávot 15-20 méteren. A kukoricát az Auchanban vettem. Mézes, félig főtt kukorica volt vákuumzacskóban. Elsőre csemegekukoricával csaliztam és csak egy bottal szerettem volna horgászni. Be is dobtam 05:40-kor az első szereléket. Pár perc múlva jelentkezett is a kapás. Komolyan rángott a spicc, bevágtam. Elment... Ja! Mégsem, egy sneci volt a horgon. Nem nagyon hittem el, így megint csemegével csaliztam. Most egy sneci méretű keszeg volt a horgon. Változtattam. Az auchanos kukoricából szenvedtem fel kettőt a horogra és jól feltoltam a szárra azokat. Fél óra elteltével jól meggörbül a bot. Végre, ez már nagyobb volt. Pár perc elteltével már szákoltam is a szép potykát. Közben a bal oldalamra megérkeztek. Két ember jött, egy-egy bottal. Nem zavartak, én sem Őket. Néha-néha kommunikálgattunk. Összetettem a másik botot is idő közben, amire nagyobb csalikat terveztem. A két kemény kukorica bevált úgy gondoltam, így azon a képleten nem változtattam semmit. Fogtam is vele a nap folyamán vagy 3 potykát délután 2-ig. A másik botra pelletet tettem. Először natúr módon csak a pelletet tettem fel, majd dobtam is be. Semmi. Változtattam. Ugyanazt a pelletet most bedipeltem. 20 perc elteltével már jelentkezett is a kapás. Kicsit más volt, mint eddig. Ahogy a parthoz ért megiramodott, azt hittem amur. Fárasztottam még kicsit, de csak nem akarta megmutatni magát. Másodjára is megiramodott. A bot görbült az orsó kattogott, szépen kifárasztották nekem a halat. Megmutatta magát, de nem ismertem fel az első pillanatban, csak mikor a pofáját és láttam. Afrikai harcsa volt a bot túloldalán. Nagyon régen már fogtam egyet ugyan, de nem emlékeztem rá, hogy ilyen erős hal. Merítettem, fotó és ment is vissza. A dipelt csalira még két ponty jött a nap végéig, de csak az egyik fajta dip vált be. Tényleg semmi másra nem volt kapásom, csak a kemény kukoricára és a vad szilvás pordipelt csalikra. Érdekes volt. Gyakorlatilag 2 apróhal, 5 ponty és egy afrikai harcsa volt a nap termése. Egy ponty, a hatodik leakadt sajnos. A tóban élnek nagy halak ez nyilvánvaló. Az ottlétem alatt egy apa és fia a szigetről horgászott és a fonottját tépte egy szürkeharcsa, nem tudta kiszedni. A tulaj szerint már nagyon régen tették azokat a tóba és már akkor is 3 kilósak voltak. Szokta látni a nagy halakat is néha-néha a part mellett a zsiliptől balra. Nem tudja miért szoktak odamenni, a víz sem mélyebb arrafelé. Azt a területet is megpróbáltam az infó után, de semmi sem jelezte a halak ottlétét. 14 óra felé teljes kapáscsend lett. Szundikáltam egy órát, de már utána sem jött semmi. 17 órakor összepakoltam és elindultam hazafelé.

A hattyú

Meglepő lehet, hogy egy fejezetet szentelek egy hattyúnak, de kénytelen vagyok. Még kora reggel meglátogatott a tavon élő egyetlen hattyú. Kimászott a vízből a köves területre. Feljebb nem jött. Ott jól elvolt. Adtam neki egy fél zsemlét és egy kis kukoricát. Valószínűleg ez hiba volt. Kis idő elteltével elment, de visszajött megint. Gondolom követelte a jussát. Fújtatott, meg hangoskodott. Hogy befogjam a száját kapott még egy kis kukoricát, el is volt egy darabig és el is úszott. Lementem vizet meríteni a vödörben, mire előkerült a nádasból, szerintem lesben figyelt. Megállt előttem és csapkodni kezdett a szárnyaival és a lábaival. Lefröcskölt. A vödörrel pofán öntöttem én is. Elment balra én meg jobbra. 20 perc sem telt el és megint ott volt. Kifigyelte, hogy amikor csúzlizok, akkor egy-két kukorica leesik elém. Annyira pofátlan volt, hogy feljött a felső partra is, gyakorlatilag tőlem 1 méterre sem volt szinte.

Felszedegette a kukoricákat és belecsípett az orsóm hajtókarjába. Mondom ilyen a földön nincs. A merítőhálóval visszakergettem a vízbe. Elúszott. Kimászott valahol teljesen máshol és hátulról közelített meg a parton. Elment a merítőháló mellett és a botok mellett füves területen imitálta, hogy legelészik. Közben a farkával beakadt a botokba, a kapásjelzőbe is. Nem bántottam, csak amikor már a botok alá akart menni. Ha megijed, akkor repül meg borul minden, így megelőzvén betereltem a vízbe. A nap végéig távolabb tőlem leült a fűben és nézelődött. Esküszöm, ha többen vannak bekerítettek volna és elvették volna mindenemet. Hihetetlen egy szemtelen hattyú éldegél a tavon. Ezt jó, ha tudjátok. :)

Még valami...

Most teszteltem először az új feederbotos "villákat". Rendkívül jól állták a sarat. Azt hiszem meg van a kedvenc villám feederezéshez, pedig nagyon sokat kipróbáltam már. Szerintem ez tökéletes lesz.

Összességében

Egy viszonylag jó kis napot zártam, annak ellenére, hogy a szolunáris naptár nem jósolt sok tennivalót mára. Jól éreztem magam, jó volt a part és a közeg is. A nap végén a parkoló végébe átálltam, ahonnan az állás, ahol horgásztam 10 lépés sem volt, így a kicuccolás sem volt problémás. Szeretnék még visszatérni erre a tóra, van pár ötletem. Ha nyélbe is tudom ütni, akkor majd figyelem a szolunáris naptárt is és csak akkor megyek, ha kiváló esélyt jósol. Lehet, hogy ez hét közben lesz, de sebaj, majd úgy tervezem a dolgaimat. Mindenkinek csak ajánlani tudom a tavat, biztos vagyok benne, hogy rejteget pár érdekességet a vízterület. Egy biztos, legyen nálunk kemény kukorica és nagyobb csalik, talán a dip sem árt.

2014.07.06., avanember
Kommentek
A kommenteléshez be kell jelentkezni.