Érkezés
Budapestről jöttünk, így nem volt rövid az út. Mikor végre megérkeztünk még sötét volt, de szerencsére pont ott volt a halőr a parkoló bejáratánál, aki ellátott pár tanáccsal minket. Tőle tudtuk meg, hogy autóval beállhatunk a kipakolás erejéig, de sajnos utána ki kell hozni a kocsit. Mindegy, ez is több mint a semmi, bár elég messze volt az állás a parkolótól. Keddi munkanap lévén nagyon kevesen voltak, így azt az állást tudtuk elfoglalni, amelyiket szerettük volna. A nagyobb tavon horgásztunk. Aki nem szeret sokat sétálni, az horgászhat a kisebbik tavon is, az a parkolóhoz jóval közelebb van. A tavon kötelező a nagy merítőháló, a pontymatrac és a sebfertőtlenítő is. Jó, ha betartjuk a szabályokat, mert az egész terület be van kamerázva. A parkolóig és a horgászállásig vezető út viszonylag jól járható földút. A napijegy 2.650 Ft volt, mert bojlis jegyet kellett váltanunk a fűzött csali miatt.
A tó
A területen két tó található, egy kisebb 2 hektár körüli és egy nagyobb 4-6 hektár körüli. A környezet idilli, csendes és rengeteg a zöld. A tó partja füves, így szárazabb időben kényelmes, tiszta horgászatnak néz elébe az ember. Most igencsak felázott volt a föld, így gyorsan sarat dagasztottunk a zöldellő fű helyére. Ez nem volt túl kellemes, óvatosan kellett lépkedni, hogy el ne csússzunk. Jól átgondolt bázisépítéssel ez mondjuk részben kiküszöbölhető, nem kell feleslegesen járkálni és máris megszűnt a probléma. A víz szintje nagyon jó volt, pont partig ért, így a merítés is roppant kényelmesen és pontosan kivitelezhető volt, akár csak a halak szabadon engedése. A két tó között egy gát található, melyről horgászni nem szabad. Sajnos pont a keddi napon döntöttek úgy, hogy azon is le kell vágni a füvet. Ez a tevékenység roppant hangos és kellemetlen élmény volt és sokáig tartott. Persze valamikor ezt is meg kell csinálni. Esős, nyirkos időben a gumicsizma, vagy vízhatlan cipő, bakancs ajánlott, mert hamar eláztatja az ember lábát a dús fű és nem lesz kellemes a nap további része. Pecajani ezt tanúsítani is tudja. Ő az edzőcipő mellett tette le a voksát. A tavak közepén egy patakmeder található, aki ezt képes meghorgászni talán nagyobb halakat is tud fogni.
Horgászat
Hat után valamivel meg is tudtuk kezdeni a horgászatot, épphogy láttunk valamit. Kialakítottuk a bázist és már mentek is befelé a szerelékek. Tőlem balra egy úgynevezett kíméleti terület volt. Ennek kezdetét egy víz fölé hajló fa jelezte. Ennek a fának a szélét etettem és horgásztam meg kezdésnek az egyik botommal. A másikat bedobtam a patakmeder képzelt helyére. Sokáig semmi sem történt nálam, míg Pecajani roppant csontikosarával és 5-6 horogra feltűzött csontijaival már két egyenpontyot fogott. 1,5-2 kg méretben. Édes ízeket vetettem be, gondoltam a lehűlő vízben ez lehet a nyerő. Itt a nyár és az ősz peremén még nem tudom eldönteni, hogy a fűszeres, halas ízek, vagy az édesebb, gyümölcsös ízek vonzzák majd a halakat. Úgy tűnt a gyümölcsös lesz a befutó. Idő közben azt vettem észre, hogy amikor a szereléket kiveszem, nagyon nehezen indul. Úgy véltem, hogy vastag az iszapréteg. Szerencsére volt nálam egy lebegő csali. Még egyik tavon sem vált be, sosem volt rá egy mozdításom sem, talán a Kevén egy nagy rántás, de hal nem lett belőle. Gondoltam itt is próbára teszem. Jó 10 centit lebegtettem a cuccon. Nem is kellett sokáig várnom a kapásra, majdnem elvitte a botomat. A titkos csali a Misel Zadravec nevével fémjelzett Red Fruit Fluo Pop-Up lebegő csali volt. A 12mm-es verzió vált be a legjobban és az is fűzve egy kisebb szilikonra, majd így a horogra akasztva. Ezzel sikerült megfognom a nap halát is egy 9 kilós potyka képében. Szerencsére így a Tereskei nagy ponty legenda nem maradt legenda, bár biztos vannak benne jóval termetesebb példányok is. A második legnagyobb halam egy 5 kilós ponty volt. Fogtunk még jó pár jószágot, több pontyot és termetes kárászokat is. Miután Pecajani is váltott a Red Fruitra volt pár szép kapása Neki is. Tőle jobbra szintén volt egy fa, mint nálam balra. Ennek a szélében volt egy nagyobb hala, de bemenekült a fa alá és a túloldalon jött ki. Sajnos leszakadt a horog még mielőtt láthattuk volna, hogy mi is volt az. 18 óra felé összepakolásztunk és kiballagtam az autóért.
Összességében
Részemről egy teljesen jó napot zártunk. Mindenkinek csak ajánlani tudom a Tereskei horgásztavat. Nem lenne rossz még visszanézni a vízre mondjuk tavasszal, hogy lássuk a tónak azt az arcát is, de ez már egy másik történet.