Érkezés a horgásztóhoz
Végre elérkezett a nap. Nekivágtunk a közepesen távoli útnak. 50-60 perc alatt meg is érkeztünk a lezárt sorompó elé. Sima útunk volt. Mint a múltkor, most is olyan 50 felé már felnyitották és behajthattunk a parkolóba. Egyből elhoztunk két kiskocsit a háromból, hogy kényelmesen bevihessük a felszereléseinket. Bográcsozásra is készültünk, így nem volt kevés cuccunk. Ezúttal a 7-es állást foglaltam le a weboldalon. Előző horgászatom alkalmával az 1-es állást volt szerencsém kipróbálni. Az emlékeimben élő kép fogadott, rendkívüli tónak tartom ezt a kis vízterületet. Kiváltottuk a két napijegyet. A sikeres becuccolást követően a lányok kivitték a kiskocsikat, mialatt mi előkészítettük a botokat, etetőanyagot, csalikat stb. 06:30 felé már repült is be az első szerelék.
A horgásztó bemutatása
A helyet már az előző cikkemben is bemutattam, de most is szánnék rá pár szót. A terület gyönyörű, csendes környezetben terül el. A közel 4 hektáros, tiszta vizű tavat sűrű fás, dombos növényzet övezi. A 7-es állás a tó északkeleti oldalán helyezkedik el. Ezen az oldalon ez az utolsó állás, ahol horgászni lehet. 9 állás van összesen, ami nem sok egy ekkora tóhoz képest. Az egymás zavarása biztosan lehetetlen. Keresztbedobások fogalma itt nem ismert. A 7-es állásnál is, mint mindegyiknél egy tömör és erős stég került kiépítésre, melytől jobbra és balra is, 1-1 méteren engedett a horgászat. Onnantól már csak sűrű nádas hivatott meg vadregényesebbé tenni a szabadban töltött időt. Az állások mellett egy padokkal ellátott asztal és egy bográcsozásra kijelölt hely is található. Jó kis pecának néztünk elébe.
A horgászat
Én az állástól balra horgásztam olyan 40 méterre, viszonylag közel a parthoz (10-15 méter). Beljebb nagyon mély volt a víz, olyan 10 méter körüli. Nem kellett sokat várni és füstölős kapásként jelentkezett az első halunk. Erős volt, bő 10 percig fárasztottam. Egy picit több mint 5 kilós ponty volt a horgon. Szákolás, mérlegelés, fertőtlenítés és ment is vissza a vízbe. Egész jól indult a nap. Közben feltettük a gulyást is. A következő pár apró, de folyamatos, lassú görbítés a spiccen nem hozott halat, mígnem az egyik ilyen alkalmával egy nagyobb súly nehezedett a felszerelésre. Viszonylag sokáig tartott, míg megláttuk a nagy tokhalat. Igen erős volt. 4-szer iramodott neki, mire sikerült a stég közelébe terelni. Nem tudtuk megszákolni egy merítővel, olyan hosszú volt, így az egyik merítőben a hal első fele volt, míg a másikba a hátsó fele. A sekély vízig lassan kihúztuk és onnan kézzel emeltül ki a matracra. Nem semmi egy fogás és esemény volt, az biztos. Lassan neki láttunk az ebédnek, épp jókor lett készen, majd kókadtan folytattuk a napot. A nap már rendesen odapörkölt, szép lassan leégett mindenki. Még 3 darab 2-3 kiló körüli pontyot fogtam és 2 lemaradt halam is volt. Nagyon jó napot zártunk, sokáig emlegetett élményt szereztünk. A Maros-mix MethodBox ananászos etetőt használtam és többféle szilikon kukoricát csalitüskén. Az 5 kilós ponty ananászos kukoricára jött, a tokhal chili-tintahal ízesítésűre. Az őt követő ponty fokhagymásra, a további halak az ananászos csalinak nem tudtak ellenállni. Feleségem és a húgom folyamatosan kapkodták ki a kis keszegeket 1-2 méterre a parttól. Élménydús peca volt.
Időjárás
Zivataros napot jósoltak gomolyfelhőkkel, élénk széllel. A szél megvolt, de a tó adottságai miatt szinte csak szellőnek éreztük, ami kellett is, mert nagyon meleg volt. A nap kíméletlenül sütött az egész nap folyamán. A nap vége felé a felhősödés is elkezdődött, így 4 felé kipakoltunk, nem akartunk még elázni is. Hallottuk már a mennydörgést, de pont elkerült minket. A hazafelé vezető úton egyébként itt-ott vizes volt az aszfalt.
Összességében
Rendkívüli napot hagytunk magunk mögött, sokáig beszélni fogunk még róla az biztos. Már az előző cikkemben is hangot adtam a tó iránti tetszésemnek, melyet ezúttal csak megerősíteni tudok. Biztosan visszatérek, térünk még ide. Például az ilyen napokért érdemes élni.