Harmincas-csatorna

Horgászat időpontja:2020.05.14.
Egy újabb vizet szemeltem ki magamnak, nevezetesen a Harmincas-csatornát. Már napokkal előtte szemrevételeztem a terepet, hogy ne a horgászat hajnalán érjenek váratlanul a dolgok. Ha van birodalma a törpeharcsáknak, akkor ez tuti az.

Érkezés

A szokásos módon már épp derengett mikor megérkeztem a partra. Út közben kifejezetten sok vadállattal találkoztam és a sok féknyomból következtetve ez mindennapos lehet errefelé, így a megengedett 90 helyett, 50-60 körül haladtam. Két nyúl vágott ki elém és egy fácán nézelődött az út szélén. Senkinek sem esett baja szerencsére. Lekanyarodtam a viszonylag jó földútra és becsorogtam a kiszemelt állásig. A víz feltűnően lassan folyt, talán állt is. Már nem emlékszem, hogy amikor feltérképezni voltam itt a területet, akkor állt-e, vagy mozgott. Mindenesetre ezt nem tekintettem jó jelnek, általában akkor jó, ha folyik egy csatorna. Még akkor beszéltem pár horgásszal, hogy mondjon egy-két dolgot a vízről, de igen-igen lehangolóan nyilatkozott mindenki. Volt olyan, aki azt mondta, hogy most jött át egy másik szakaszról, mert 2 óra alatt 40 törpét fogott. Egy másiknál, amíg beszéltem vele 4-5 törpét fogott. Tuti akarok én ide jönni? De volt olyan is, aki azt mondta, hogy már nagyon sok pontyot fogott itt. Én elsősorban keszegezi és rablózni akartam volt. Tehát, megérkeztem, kipakoltam és meg is kezdtem a horgászatot.

A táj

A csatorna e szakasza elég sima terepnek bizonyul. Hosszú egyenes pálya, egy-két kisebb kanyarral. Mindkét szélét sűrű nádas szövi be. A parttól jobbra-balra a magyar ugar, bár se dudva, se muhar. Ezen a szakaszon fákat ne nagyon keressen az ember, nincs. Napernyő javasolt. A főúttól jobba és balra is tart a csatorna. Én most balra hajtottam le, ha Budapest felől nézzük. A múltkor, amikor szétnéztem errefelé, akkor jobbra is bementem. Nagyon sokáig lehet menni. A következő főútig akár. Nagyon sok horgászállás van, fa azonban szintén kevés, de azért itt már akad egy-kettő. A földút igen jó, könnyedén lehet menni rajta, szerintem esőben sincs gond vele. A sík táj másfajta élővilágot is takar, mint az erdős területek, így találkozhatunk gyurgyalaggal, gólyával és mindenféle méretű és színű madárral. A part kényelmesen meghorgászható, nem nagy a lejtése. A víztől 1 méterre már nehézkes az ágas, ernyő leszúrása, de egy gumikalapács megoldja a helyzetet. De ki szeret zajongni?

Horgászat

Nagy reménységgel kezdtem a horgászatot, az eddigi csatornahorgászataim alapján jó dolgokra számítottam. Gyorsan összetettem a rablós botot. Volt nálam fagyasztott kishal, így ezzel kezdtem az egészet. Felfűztem és letettem fenékre. A következő lépés az etetőanyag bekeverése volt és a spiccbot felszerelése. A művelet végén kimértem a mélységet és picit beetettem. Féltem a törpéktől, így élő anyagot egyáltalán nem tettem az etetőanyagba. A horogra egy szem csontit helyeztem és belógattam. 10 mp és el is tűnt az úszó. Egy törpe volt. Ajjaj, mi lesz ebből? Közben a rablós boton a kapásjelző máris rezgett, fel-le. Nem sok jóra számítottam. Szép lassan emelkedett a karika, odaugrottam és bevágtam. A kishal háromnegyede odalett, valami lerágta. Nyilvánvalóan törpeharcsa. Nem volt vicces. Valami taktikát kell találnom, de mit? A fenekező rablózás meddő, az tuti, de rablás se nagyon volt. Talán egész nap kettőt, ha láttam. Elkezdtem az etetéstől picit odébb horgászni, de az etetésre továbbra is etettem ímmel-ámmal. Picit meglebbentettem a csontit, rá is vágott valami. Hoppá, ennek már merítő kell. Egy szép keszeg volt a horgon. Nagyon megörültem neki. Ahhoz, hogy úszóra feltegyem túl nagy volt, így elengedtem. Ezt a taktikát követve minden két törpére jutott egy szép keszeg. Csak nagy keszegek jöttek, nem tudtam kishalat, csalihalat fogni. Gyakorlatilag ez ment a nap végéig, a nagyobb törpéket egyébként élvezetes volt a spiccbottal kifogni. Próbálkoztam a pergetéssel is, kevés sikerrel. A nap fogása egy teknős volt, alig bírtam kiszabadítani a horgot, pedig épp csak a szájában volt a hegye, de úgy rázárt, hogy gyakorlatilag könyörögnöm kellett neki, hogy nem bántom, csak egy picit nyissa ki a száját és mindenkinek jobb lesz. A sikeres művelet után a víz mellé tettem és már ott sem volt. Érdekes dolog ez a teknőspáncél meg kell hagyni. Azt nem mondom, hogy ez egy könnyű peca volt, minden egyes keszegért külön meg kellett küzdeni. A nap utolsó óráiban letettem még fűzött kemény kukoricát a feederrel, de nem jött rá semmi. Felesleges is volt, de gondoltam, ha már nálam a bot, akkor az esélyt legalább megadom magamnak. A nap közepén megállt nálam egy srác, kicsit beszélgettünk. Elmondta, hogy lebegtetni kell a csalit, mert nagy lent a hínár és Ő már számtalan potykát fogott, 7 kg-s példányt is anno. Jó helyen volt, jó időben gondolom. 6 felé, amikor a lenyugvó nap ereje ostorozott épp, összepakoltam és elindultam hazafelé.

Összességében

Sajnos ennek a napnak is eljött a vége, szeretek kint lenni. A sok törpe rányomta bélyegét erre a horgászatra, de azért érdemi halat is sikerült fognom. Sőt, igen szépeket. Nagyon kéne már valami a törpék ellen, mert elég idegesítők. A kamuetetés elég jól működik ellenük, de nem 100%-os megoldás az sem. A kemény kukorica sem az igazi, mert a pörgős pecákat jobban szeretem, mint várni egy nagy halra. Biztosan adok még esélyt a csatornának, hiszen sok időbe telik egy vadvizet kiismerni. Ha valaki, valamit kitalál a törpék ellen, akkor itt tuti tudja gyakorolni, tesztelni majd.

2020.05.15., avanember
Képgaléria
Kommentek
A kommenteléshez be kell jelentkezni.
Nincs komment.