Az utóbbi időben egyre többet járok ki kis patakokra, csatornákra, sekély folyószakaszokra, és meglepően sok halat lehet fogni ott, ahol mások csak legyintenek. Ebben a cikkben összeszedtem mindent, ami nekem bevált.
A lopakodás fél siker
Kisvízen a halak mindent látnak és mindent hallanak. A legnagyobb hiba, amit látok, hogy a horgász odamegy a partra, csobog, zörög, árnyékot vet, és csodálkozik, hogy semmi nem mozdul. Amikor a parton tiprok számtalan halat látok megugrani a búvóhelyéről. Nagyon sokszor láttam már ezt, baromi nehéz hangtalanul létezni és lássuk be nagyon idétlenül is néz ki távolról, amikor a nád között sunnyog, lopakodik az ember. Pedig nagyon komoly esélynövelő.
Ami működni látszik:
- messziről közelíteni
- alacsonyan maradni (guggolás, térdelés)
- nem vetni árnyékot a vízre
- nem taposni erősen a partot
- már az első dobásnak is óriási a szerepe, ha rossz helyre megy, beakad egy belógó nádba stb., annak a helynek egy kis időre reszeltek
A megfelelő csali kis vízre
A kisvizek csalivezetése és csalimérete teljesen más, mint nagy vízen.
Amivel leginkább érdemes próbálkozni szerintem:
- Azok a kisebb 3–5 cm-es wobblerek, sekély járású, agresszív mozgású cuccok. Domira, sügérre, balinra tökéletes.
- Kisebb gumihalak 2–5 grammos jiggel, fenék-közeli, lassú vezetés. A sügér és a kisebb csukák imádják. Néha a kisebb méret a jobb, sőt.
- Mini spinnerbait vagy körforgó, ha zavarosabb a víz, vagy ha gyorsan kell átfésülni egy szakaszt.
- UL felszerelés, 0,04-0,06 fonott, vagy 0,16-0,20 monofil. A vastag zsinór itt halriasztó. Én például minden szerelék végére kötök fluorocarbon előkét. Ha kifejezetten balin a célhal (ami közben azért nehéz csukába akadni), akkor pl.: 50-60cm 23-as előkét kötök, ezt még a balin sem tudja kiszúrni.
A kis csalik amúgy nem csak azért jók, mert a halak kisebbek, hanem mert természetesebben mozognak a sekély vízben.
Hol állnak a halak kisvízen?
A kisvizek ragadozói nem véletlenszerűen mozognak. Ha tudod, hol keresd őket, sokkal több kapásod lesz.
Tipikus állások megfigyeléseim szerint:
- Víz alatti gyökerek, bedőlt fák: a domolykó és a sügér egyik kedvenc búvóhelye.
- Kisebb mélyedések, gödrök: a csuka és a nagyobb domik itt állnak lesben.
- Gyorsabb sodrás utáni lassuló részek: a balin itt csap le.
- Part menti árnyékos sávok: melegben a halak ide húzódnak. Rengeteg csukát adott már.
A vezetés művészete: lassabban, finomabban
A kisvizek pergetése nem a gyors, agresszív húzásról szól.
- lassú, megállításokkal tarkított vezetés
- fenék-közeli gumizás
- wobblereknél rövid pöccintések, rángatózás
- csali "életben tartása" a sodrás segítségével
A halak sokszor követik a csalit egy jó ideig és a megállítás hozza meg a kapást. Ezt nagyon sokszor tapasztaltam már.
Mikor érdemes kisvízre menni?
Kora reggel és alkonyatkor a legjobb, de ez majdnem minden vízre elmondható szerintem. Ugyan fogtam már 7 kilós csukát délben, rekkenő hőségben. Én leginkább az árnyékos partszéleket vallatom, de a növényzettel benőtt területeket is kedvelem. Középen ritkán van a hal.
Miért éri meg kisvízen pergetni?
Sokkal több kapás, sokkal több akció jellemzi az ilyen vizet. UL felszereléssel óriási élményben lehet részünk. Számtalan olyan helyet lehet találni, ahol más nem is próbálkozik, szinte még ember sem igen járt. A kisvizek pergetése amúgy nem a méretről szól, hanem az élményről és néha pont ott jön a legnagyobb hal, ahol senki sem számít rá, még te sem.
Összességében
A kisvizek pergetése egy külön világ: csendes, technikás, izgalmas. Ha megtanulod jól csinálni, olyan helyeken fogsz halat, ahol mások csak sétálnak egyet. A csuka számtalanszor ott van a láb alatt, a part mellett.
