Már egy jó ideje űzöm a csukákat, így gondoltam megírom tapasztalataimat a csukázás rejtelmeiről, csuka horgászatáról..

Egy ismerősöm az idei állami jegy kiváltásakor valami akadályba ütközött, amiről nem Ő tehetett, így a bolttól egy idei évre szóló Dinasztia horgászparkos tiszteletjegyet kapott ajándékba. Mint kiderült és az értesüléseink helytállók, a tó mostanában nyitotta meg kapuit a horgászok előtt.

Nálam a nyár egyik slágerhala a balin. Szeretem, mert sportos, sok van belőle és amikor odavág az semmihez sem fogható.

Gondoltam egy vadat és leugrottam munka előtt hajnalban Dabasra. Az út körülbelül 20 percet vesz igénybe, ami nem is vészes. A tilalomnak itt is vége, így gondoltam pergetek egy kicsit a zsilipnél és az előtte elterülő csendesebb területen. 1,5-2 órát voltam kint és elég jóra sikeredett.

Ezúttal a szokásos dömsödi versenypálya volt a cél, hiszen május 1-e van. Vége a pergetési tilalomnak, lehet rablózni végre rendesen. A pályát már egy héttel előtte láttam autóból, így nagy meglepetésre nem számítottam. Igazi pecaidő, keszeg dömping, balin parádé.

Már nagyon vártam, hogy feloldják a tilalmat itt az RSD-n, mert a legutóbbi években szinte csak pergettem és emiatt jóval távolabbi vizekre kellett mennem, ha szerettem volna halat látni. Végre most már itt, a közelben is tudok csukázni, sügerezni, balinozni.

Igen, bizony ilyen napok is vannak. Már kora reggel a levegőben éreztem, hogy ez egy jó nap lesz, de persze ezt sokszor érzem és mégis betli a vége. Ezúttal nem így volt. Hajnalban elindultam a Kunsági-csatorna felé. Épp világosra szerettem volna ott lenni.

Nem bírtuk elengedni az előző horgászatkor átélteket és újra ellátogattunk az újsolti szakaszra. Ezúttal éjjeli horgászatot terveztünk. Kicsit bennünk volt a félsz, mert az előző napokban jelentős mennyiségű csapadék esett és szárazon sem volt egyszerű megközelíteni a helyet. Az élmény, ami várhatott ránk, felülírta félelmeinket. Nem csalódtunk most sem.

Egy hét tervezgetés után újra leugrottam a csatornához egy barátommal. Az idő jónak ígérkezett, kegyeibe fogadott minket a természet. A kezdeti nehézségek után életünk egyik legjobb horgászatát zártuk.

Történt, hogy befejeztem a kockatavi horgászatot kb. két hónapja és váltottam vadvízre. Ez eddigi életem egyik legjobb döntésének bizonyult. Több süllőt fogtam és ettem meg, mint bármikor. Több élmény és impulzus ért, mint az összes eddigi kockatavi horgászataim alkalmával. Azonban van a dolognak egy roppant árnyoldala is, melyről nem nagyon beszél senki.