Elsőre a kedvenc helyemet céloztam meg, egy elég kényelmetlen kis csatorna partját. Meredek a partja, dobni is nehéz és poros is.
3 csuka + 2 csuka = 3 csuka
Nos dobtam egy kisebbet, eleinte közelre dobálok, majd egyre távolabb. A második dobásnál járok, húzom-megállítom-rángatom a jó kis csukamágnesemet és bumm egy rávágás, de hal sehol. Hoppá! Gyorsan vetem is be újra a "valóban" suspend wobblert, majd alig, hogy beér, megtekerem, újra rávágott. Ezúttal meg is volt. Nem túl nagy, olyan 45-ös csuka, kiváló formában. Erősen rángat, küzd szerencsétlen, majd pár másodperc múlva már a hálóban értetlenkedik. Megszabadítottam a horogtól, fotó és el is engedtem. Szeretem a csukát, gasztronómiai értelemben, de 50 alatt nem szívesen hozom haza, nehéz filézni a kisebbeket. Ezen a területen, amúgy 40cm a korlát.
Alig fél órája hajtom a vadat és már sikerült is fogom egyet, jó nap lesz ez. Na, semmi tökölés dobom most távolabb. Körülbelül 30 centit lehet jobb-balra hibázni és vége a cuccnak, de nem félek, eleget gyakoroltam már, kemény vagyok. Repül a 4 rongyos csali, becsobban középre. Jó helyre érkezik. Tekerek hármat, várok kicsit. Tekerek egyet, várok kicsit. Tekerek egyet vár... pakk, itt a második hal. Hasonló forma, mint az előbb. Erős, gyönyörű csuka. Gyorsan megszabadítom, fotó, engedem is el. Micsoda jó kis nap.
Dobáltam még itt egy 30 percet, de semmi. Szétzavartam itt a vizet, pihentetem a területet kicsit, 20 méterrel odébb megyek egy lehetetlen területre. Kimászok egy betonépítményen, pont egy talp szélességnyi helyen állok. Nehéz elképzelni, tudom, de nem tudom jobban leírni. A víz felett vagyok 2 méterrel kb. Ágak-bokrok mindenhol, egy halom kivágott nád a vízben előttem. Van egy egy 2nm-es terület, ahova dobhatok, egyéb esetben akadás. Nem érdekel, adjunk neki. Lentről lendítem a tököm tudja milyen hal utánzatát. 11cm-es wobbler. Becsapódik, pont jó helyre. Eddig jó. Lassan vontatom. Semmi. Újra dobok, megint jó helyre megy, de érzem, hogy pengeélen táncolok. Tekerek párat, megállítom... bumm. Ott a csuka. Ezt egyből látom a magasból. Olyasmi, mint az előzők. Ki kell nyitnom a teleszkópos merítőt, szépen le is érek vele. Kiemelem a halat, picit kisebb, mint az eddigiek, most látom. Fotó és kénytelen vagyok leejteni, nem lehet értelmesen elengedni. Mint egy műugró, szinte csobbanás nélkül belehasít a vízbe, villan egyet és már sehol sincs. Rég volt ilyen jó napom.
Az akció után visszanéztem a reggeli helyre, gondoltam dobok párat, mielőtt tovább állok. Közel kezdtem megint, párat tekerek, nem hittem a helyben, gondoltam mára ennek itt vége, de ekkor nagy ütés. Nem hiszem el. Sajnos nincs meg. Na, hol is vagy? Dobom kb. ugyanoda, semmi. Megint dobok, semmi. Nem igaz! Na, akkor egyet távolabb. Twitchelgetek bumm. Megint egy nagy ütés, talán meg is van egy szempillantás erejéig. Ho-hó, gyere csak ide. Ennyi, nincs már ott. 2 hármashorog, de nem, valahogy egyik sem akadt. Két másodpercig bosszús voltam, de nem szegte kedvem a dolog, hiszen már hármat fogtam. Ideje új hely után nézni.
1 csuka + 2 balin = 1 csuka
Most egy zsilipnél próbálkoztam. Első körben balint szerettem volna fogni, fel is tettem egy szép kis 5-ös thrillt. Jó nagyokat dobtam és tekertem hol ilyen, hol olyan tempóval. Láttam rablásokat is, gondoltam ebből egyet tuti elcsípek. Két komoly ütésem volt, bizonyára mindkettő balin lehetett, de nem sikerült megakasztanom egyiket sem. Nem hiszem el, hogy úgy tudja megtámadni, hogy egy horog sem akad bele. Hihetetlen.
Belefáradtam a thrillbe, elég embert próbáló ez a balinozás. Váltok. Ezúttal gumit rakok fel. Egy szép kis 9cm-es piros fejű spikeyt. Megnézem, hogy mozog, húzogatom előttem, majd lendítek egyet a zsilip felé, be a zsilip alá úgymond. Várok, hogy lekoppanjon, majd tekerek egyet. Várom, hogy megint lekoppanjon, majd tekerek mége... bumm, valami elkapta. Vagy kő? Vagy mi ez? Nem! Viszi! Akkor ez nem kő. Akkora a víztömeg, a sodrás, hogy nehéz elsőre felfogni, hogy mi van. Fogtam már itt téglát is, amiben volt két wobbler. Az is jó nap volt. :) Na, de kanyarodjunk vissza. Csuka. A sodrásból. Érdekes. 30cm körüli szépség. Fénykép és engedem is el. Ez ma a 4. rendesen megfogott halam. Miféle nap ez? Kajálok, közben odaszállingózott pár spori. Gondoltam lassan odébállok innen is, megnézek egy új helyet. Már épp kezdett lemenni a nap, gyengült a fénye, az ereje, de még volt 1,5 óra legalább a napból. Ilyen napot nem engedek el, meglovagolom a fényváltást délután is.
4 balin + 3 balin = 4 balin
200 méteres kiadós séta után meg is érkeztem a kiszemelt helyre. Ígéretesnek tűnt, tökéletes csend, nyugalom. Beljebb egy gyorsabb folyású szakasz, olyan 4-6 méter szélességben, majd felém szinte állóvíz 2-3 méter szélességben. Fel is raktam az 5-ös thrillt, gondoltam nyitok egy távoli dobással. Célzok, dobok a sodrásba, beér, elkezdem tekerni és egyből odavágás. Az első dobásra egy erős, 40-45-ös balin. Nem is hittem el. Ilyet!? Elengedtem, majd újra a sodrásba vetem a balinmágnest. Pakk, megint egy balin. Az előző tesója. Ez már több a soknál izgalomból. És ez még kétszer megismétlődött, pont így. Tehát 4 dobás, 4 balin. Ez így elég hatékony. Nem? Már majdnem lement a nap, a karomat már nem éreztem, a derekam is kezdett sajogni, de nem tudtam elengedni a napot. Rendületlenül dobáltam, melynek eredménye három rontott rávágás volt. Érdekes volt, hogy csak a sodrásban volt akció, ahogy kiért a csali a lassú vízbe, már semmi sem követte, sőt leginkább a váltás előtt voltak a rablások szinte. Lassan már azt sem láttam, hogy merre van előre és rettenetesen el is voltam fáradva, "fel kellett adnom". Visszasétáltam a kocsihoz és elindultam haza. Ilyen jó napom már nagyon rég nem volt.
